KAPCSOLD BE A JAVASCRIPTET, ÁZZE!!

Az alábbiakban részletes történelmi áttekintést és kronológiát böngészhet a kedves Olvasó, amely a zsidó szupremacisták tetteit sorolja fel a kezdet kezdetétől, az ókortól napjainkig. Természetesen a lista korántsem teljes, és inkább világpolitikai jelentőségű eseményekre koncentrál, a modern kori történésekből pedig inkább az Egyesült Államokkal és Izraellel kapcsolatosakat emeli ki. Így például hiába keressük a listán az 1919-es magyarországi kommünt, az ifjútörök mozgalom disznóságait, ami az örmények elleni népirtásban csúcsosodott ki, vagy a Solymosi Eszter-ügyet. Minden hiányossága ellenére azonban ez a Victor Wolzek által összeállított lista kiváló képet ad Sión népének ügyködéseiről, úgy politikai, mint kulturális, katonai vagy gazdasági hegemóniára való törekvésükről. Rávilágít olyan összefüggésekre, amelyeket pedig jobb szeretnének titokban tartani. Biztos vagyok benne azonban, hogy egy szép napon ezt a kronológiát történelmi forrásként fogják használni, és vészkorszakként fogunk visszatekinteni a világméretű cionista befolyásra a XXI. század elején. Aztán majd két-háromszáz évvel később kezdődik minden elölről, ahogy mindig is volt...

Kr. e. 950-930 körül
Judea törzsét, azaz a zsidókat, és egy kisebb törzset, a benjamitákat elüldözik maguk közül az izraeliták. Ezek a csoportok Palesztinában, Kánaán déli részén telepednek le. Kiűzetésük oka az volt, hogy a többi izraelita törzs lázadónak és bajkeverőnek tartotta őket, különösen az "egy Isten" tanának sajátos értelmezése miatt.

Kr. e. 400 körül
Az immár független zsidó vallás, vagy ahogy ma ismerjük, a rabbinikus judaizmus történetének kezdete. A vallási tanokat egyelőre csak szájhagyomány útján terjesztik. E vallás szerint a zsidók Isten kiválasztott népe, és minden más nép alsóbbrendű. Ez az első bigott vallási irányzat a történelemben. Az Ótestamentum és a rabbinikus judaizmus nem ugyanaz!

Kr. e. 4
Jézus születése

30 körül
A zsidók meggyilkolják Jézust, avagy megölik, ha ez jobban tetszik. Jézust különféle bűnök miatt Pilátus elé hurcolják, aki ártatlannak mondja ki. A zsidók erre dühödten követelik a halálát. "Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok! És felelvén az egész nép , monda: Az ő vére rajtunk és a mi magzatainkon." (Máté 27.24-25)

66
Zsidó felkelés Róma ellen. A zsidók elpusztítanak egy kisebb római helyőrséget Jeruzsálemben. Cestius Gallus, Szíria helytartója nagyobb haderőt küld a lázadás leverésére, de a zsidók ezt is visszaverik. Erre Róma 60 ezer jól felszerelt, veterán katonát küld. Galilea ostroma után körülbelül 100 000 zsidót ölnek meg vagy vetnek rabszolgaságba. A túlélők Jeruzsálembe menekülnek, ahol felkészülnek a város ostromára. 70 nyarán a római csapatok áttörik Jeruzsálem védelmét, és véres pusztítást végeznek. Elpusztul a Második Templom is. Későbbi becslések szerint a lázadásban egymillió zsidó vett részt.

132-135
A Bar-Kochba-féle felkelés. Zsidó gerillacsapatok 123-tól kezdve orvtámadásokat hajtanak végre a római csapatok ellen. Hadrianus császár a Hatodik Ferrata légiót küldi Judeába a terroristák felszámolására. 132-ben Simon Bar-Kochba vezetésével a zsidók 50 erődöt és 985 védtelen várost és falut foglalnak el, köztük Jeruzsálemet. Rómából Publus Marcellust, Szíria helytartóját küldik ellenük, de a zsidók őt is, és Rufust is legyőzik. A part elfoglalása után tengeri csatákra is sor került. A zsidók hadiszerencséje akkor fordult meg, amikor Hadrianus Julius Severus csapatait küldte Judeába Britanniából, Hadrianus Quintus Lollicus Urbicus germániai csapataival megerősítve. Ekkor 12 légió harcolt Palesztinában. A zsidó haderő nagy létszáma miatt Severus nem kezdett nyílt csatákba, hanem a zsidó erődöket blokáddal és kiéheztetéssel gyengítette. Végül minden elfoglalt erődöt és települést elpusztítottak. 135-ben a római csapatok elfoglalták Bethar városát, ahol minden zsidót megöltek. A zsidók nagy részét rabszolgaként Egyiptomba deportálták. A zsidó települések újjáépítését megtiltották, Jeruzsálemet átnevezték Aelia Capitolina-nak, és megtiltották a zsidóknak, hogy a városban éljenek. Még a tartomány nevét is megváltoztatták, ezután Judea helyett Syria Palestina-nak nevezték. A zsidó vallás gyakorlását is megtiltották. Bár Hadrianus minden zsidó tőről fakadó gyakorlatot, így a kereszténységet is üldözte, a rabbinikus judaizmusra különös figyelmet fordított. Tilos volt a Tóra tanulmányozása, a sábesz megtartása, a körülmetélés, a zsidó tanácsok ülésezése, a zsinagógákban való találkozás és minden más rituális gyakorlat. Ezen események után kezdődött a zsidók világméretű szétszóródása, és a templomi gyakorlatok helyett a decentralizált, rabbinikus judaizmus elterjedése. A zsidó etnocentrikusság nagy dokumentuma, a Jeruzsálemi Talmud is a végső vereség után készült Tiberias városában.

500-1300
Az Encyclopedia Britannica szerint a középkori kereskedelem nagy részét a zsidó kereskedők bonyolították, kivéve Skandináviában, ahonnan kitiltották őket. Ellenőrzésük alatt álltak az ázsiai útvonalak is. Hatalmuk egészen a reneszánsz idők kezdetéig megmaradt, amikor kiüldözték őket szinte minden nyugat-európai országból. Az első ilyen ország Anglia volt 1290-ben. Franciaország követte a példát 1306-ban, majd Spanyolország 1492-ben, Portugália pedig 1498-ban. Ezután csak néhány német városállamba, Észak-Olaszország egy részébe, és az Avignon környéki pápai birtokokra maradt bejárásuk. Befolyásukat azonban alaposan megnyirbálták a negyedik lateráni zsinaton hozott rendelkezések.

740
Ázsiában, a mai Törökországtól északkeletre egy mintegy 4000 fős létszámú mongol-török gyökerű törzs, a kazárok zsidó vallásra térnek uralkodójuk, Bulan parancsára. Belőlük lesznek később az askenázi zsidók, a világ legnépesebb zsidó etnikai csoportja, bár ma már sokan tagadják a kazár eredetüket.

1100 után
A kazár zsidó befolyás egyre erősödik Lengyelországban, végül a pénzverés is zsidó monopóliummá válik. A pénzérmékre héber nyelvű feliratok is kerülnek a lengyel mellett. Az elkövetkező három évszázadban Lengyelországban heves belpolitikai küzdelmek zajlanak a zsidók és a gójok között az ország uralmáért. A zsidókat nagyban segíti az időközben elbukott kazár királyságból beáramlók tömege. Bár Lengyelországnak minden adottsága megvan, hogy Európa vezető nemzeti közé emelkedjen, a zsidó befolyás visszatartó hatása miatt ez sohasem történik meg.

1012-1744
A zsidók olyan jogokat kapnak Lengyelországban, mint sehol a világon. Saját, autonóm jogrendszert (kahal) alkalmaznak, amelynek révén egymás közötti jogvitáikat a keresztény lengyel jogrend megkerülésével rendezhetik. Ezen előjogok miatt, amit a lengyel korona a kaliszi egyezményben garantált, Lengyelországot egész Európában "paradisus Judeorum"-ként, a zsidók paradicsomaként emlegetik. Amikor Európa több országában zsidóellenes intézkedéseket hoznak, különösen a német államokban, a Rajna völgyének városaiban, az ott élő zsidók mind Lengyelország felé menekülnek. Ezek a menekültek hozzák magukkal a "német zsidó nyelvet", azaz a jiddisnek rövidített Judaische Deutsch-ot, ami meghonosodik Lengyelországban. A zsidók nem asszimilálódnak, többségük meg sem tanulja a lengyel nyelvet, de erre egyébként sincs szükségük, mert a kereskedelmen és az erkölcstelen szexuális kicsapongáson kívül nem érintkeznek a lakossággal. Gyakorlagilag államot alkotnak az államon belül.

1290
A zsidókat kiűzik Angliából.

1306
A zsidókat kiűzik Franciaországból.

1321
A zsidókat ismét kiűzik Franciaországból.

1348-1350
Spanyolországban, Franciaországban, a német fejedelemségek területén és Ausztriában a zsidók bosszúból fertőző tetemekkel mérgezik meg a keresztények által használt kutakat. Kontinensméretű pestisjárvány tör ki. A keresztények pogromokat szerveznek, rengeteg zsidót megölnek.

1459
Spanyolországban Espina megírja a Fortaliatium Fidei című művet, a történelem egyik legélesebb antijudaista röpiratát. Ennek állítása szerint Castilla tartományban inkvizíciós eljárás keretében meg lehetne állapítani, hogy sok zsidó csak színleg vette fel a kereszténységet, valójában továbbra is judaizálásra és a keresztény erkölcs aláásására törekednek.

1543
Luther Márton megírja A zsidókról és hazugságaikról című művét.

1569
Szövetség születik a lengyel vezetők és a zsidók között, hogy a vagyont egyre kevesebb kézbe juttassák, különösen Ukrajna nyolcvan éven át, 1569-től 1648-ig tartó zsidó kolonizálása alatt. Mivel az egyezmény monopóliumjogokat is garantált, a zsidó adószedők megerősíthették lengyel támogatóik politikai hatalmát, saját vagyonukat gyarapítva, a lengyel kisbirtokosokat pedig csődbe juttatva. Bár hatalmuk rövid időre valóban megnőtt, ezzel csak felerősítették a nem sokkal később kitört zsidóellenes megmozdulásokat.
Lengyelországban nem volt inkvizíció, ezért ami Spanyolországban elmaradt, itt megtörtént. Az ország a tolerancia iskolapéldájává vált, és ezzel kikövezte az utat saját, XVIII. századi pusztulásához. A jezsuiták ugyan megpróbáltak fellépni a zsidó befolyás erősödése ellen, de ehhez hiányoztak hatalmi eszközeik, az inkvizíció és az ellenreformáció. Az országban a kálvinizmus mindenféle katolikus ellenreakció nélkül terjedt. Ahogyan Heinrich Graetz írta: "Lengyelország második Babilonná vált."

1572
II. Zsigmond lengyel király halálával a zsidók elegendő befolyásra tettek szert ahhoz, hogy ők jelöljék ki az utódját, a török Porta, a francia hugenották és az angol protestánsok támogatásával. A nemzetközi egyezséget egy bizonyos Askenázi Solomon ben Nátán hozta tető alá, Szokoli Mohamed szultán tanácsadója. Solomon német származású zsidó volt, aki Lengyelországba vándorolt, és Zsigmond király udvari orvosa lett. Ezután Velencébe, majd Konstantinápolyba költözött, ahol éppen olyan hűen szolgálta a szultánt, mint korábban a lengyel királyt. Utódja, Nasi József szintén a szultán tanácsadója lett, s a világ zsidóságának afféle nem hivatalos vezetője.

1596
William Shakespeare megalkotja Shylock, a zsidó uzsorás negatív figuráját a Velencei kalmár című drámában. A zsidók már az első bemutatása idején megpróbálták betiltatni a művet, kevés sikerrel.

1633
A zsidók teljes ellenőrzésük alá vonták a lengyelországi italpiacokat. A gabona árát ettől kezdve úgy manipulálták, hogy a piac jobban kedvezzen az italgyártásnak, mint más céloknak. Emellett jelentősen igyekeztek előmozdítani, propagálni az alkoholfogyasztást, ami az alkoholizmus országos elterjedéséhez, és a lengyel gazdaság teljesítőképességének zuhanásához vezetett. A többségi társadalom körében tovább növekedett a zsidók elleni ellenszenv, látva, hogyan használják ki gyengeségeiket saját hatalmuk és vagyonuk gyarapítására.

1647-48
Az ottomán birodalom elleni keresztes hadjárat előkészítéseként a kozákok teljes polgárjogot kaptak a Lengyel Királyságban. A zsidó uzsorások előjogait megnyirbálták, többé nem szedhettek díjat a templomoktól a temetésekért, esküvőkért, keresztelőkért, és a zsidó adószedőknek való ellenszegülés többé nem számított bűncselekménynek. Eközben a zsidók mellett a jezsuitákat is eltiltották a dél-ukrajnai területeken való működéstől, így többé ők sem voltak képesek az ortodox hívőket a katolicizmus felvételére téríteni. 1648-ban azonban azonban a szejmben a nagybirtokosok, zsidó háttértámogatóik nyomására, leszavazták ezt a törvényt, jól példázva, hogyan befolyásolhatja egy maroknyi érdekcsoport a többség feletti döntéseket, akár a közérdek ellenében is.
A XVII. század első felében a lengyelországi helyzet hasonló volt a spanyolországihoz. Spanyolország volt az egyetlen másik európai ország, ahol a zsidóság jelentős befolyással rendelkezett. Akárcsak Lengyelországban, itt is számos szefárd zsidó követett olyan életmódot, ami ellenszenvet keltett az alsóbb néposztályokban. 1326-ban, a cuencai éhínség idején a zsidó uzsorások negyven százalékos kamatra adtak kölcsönt az éhező parasztoknak, hogy azok vetőmagot vehessenek. A blaszfémia szintén bevett szokásuk volt. Mózes ugyan a blaszfémia elkövetőit halálbüntetéssel rendelte sújtani, de ennek ellenére a zsidók gyakran gyalázták a prófétát, akinek eljövetelét Mózes megjövendölte. A zsidók végül éppen azt csinálták, amit Mózes tiltott: felebarátaikat rabszolgának eladva kerestek nagy vagyonokat, uzsorakamatra kölcsönöztek pénzt, s tették ezt természetesen és gyakran. Gyakran arra kényszerítették keresztény szolgálóikat vagy adósaikat, hogy zsidó módra körülmetélkedjenek, és megtagadják Krisztust.

1656
Egy zsidó rabbi a kereszténység tanításaival érvelve meggyőzi Oliver Cromwell kormányzót, hogy engedje meg a zsidók visszatérését Angliába.

1757-1813
A portugáliai szefárd zsidóknak fejpénzt fizet a kormány a kivándorlásért.

1760-1770
A zsidók vezető szerepre tesznek szert az észak-amerikai rabszolgakereskedelemben, különösen a Rhode Island-i Newportban, ahol a hajók többsége is zsidó tulajdon. Newportban épül meg egyébként Amerika első zsinagógája.

1795
Lengyelország háromfelé darabolása idején a világ zsidóságának 80%-a itt él.

1804
Az orosz kormány, abban a reményben, hogy a zsidó szektákat integrálhatja, elrendeli a kötelező és ingyenes iskolai oktatást a zsidó gyerekek számára. Az oktatás ekkoriban még luxusnak számít az egész világon, kevés orosz család engedheti meg magának. Eredményképpen a zsidók lesznek Oroszország legműveltebb népe, és hatalmuk jelentősen megerősödik.

1806-1807
Napóleon döntésre akarja vinni az immár évszázados zsidókérdést. 71 zsidót, köztük 46 rabbit rendel Párizsba, ahol kérdések listáját adja át nekik a zsidók álláspontjáról házasságot, uzsorát, lojalitást, vallást tekintve. A válaszokkal megelégedve "felszabadítja" a francia zsidókat, olyan polgárjogokat adva nekik, amelyeket korábban nem élveztek. Hamarosan kiderül azonban, hogy a zsidók hazudtak, továbbra sem asszimilálódnak, és megtartják szupremácia-törekvéseiket.

1815
A waterloo-i csata után Nathan Rotschild sokmilliós vagyonra tesz szert azáltal, hogy a londoni tőzsdén hamis pletykákat terjeszt el a csata kimeneteléről, mielőtt a hír hivatalosan megérkezne. Ez alapozza meg a Rotschild család nemzetközi hatalmát. Ez persze az egész zsidóság számára előnyt jelent, hiszen a Rotschildok számos zsidó intézményt nagy összeggel támogattak, és támogatnak mind a mai napig.

1818
Karl Marx megszületik Trier városában, Poroszországban. A kispolgári család később protestáns hitre tér. Marx később főszerepet játszik egy forradalmi elmélet kifejlesztésében, amely később világszerte pusztító ideológiai eszközzé válik. Legalább 100 millió életet követeltek azok a konfliktusok, amelyeket a más világnézetet követő felek ellen a kommunizmus eszméit okként megnevező agresszorok robbantottak ki. A marxizmus valójában az elidegenítés doktrínája, amelynek célja, hogy eltávolítsa egymástól a társadalmi osztályokat, az etnikai csoportokat, a generációkat, még a nemeket is. Támogatói gazdasági, politikai, filozófiai, pszichológiai, de még esztétikai érveket is bevetnek e radikális, beteg világnézet terjesztésére.

1838
Charles Dickens megalkotja Fagin, a zsidó bűnöző figuráját Twist Olivér című regényében.

1848
Karl Marx közzéteszi a Kommunista Kiáltványt, ami gyakorlatilag az ősi zsidó közösségi rendszeren alapuló kommunizmus leírása. A könyv a hagyományos nyugati keresztény értékeket és erkölcsöket támadja, s valójában nem más, mint egy hosszú távú szociálpolitikai és gazdasági bosszúhadjárat terve.

Az 1800-as évek közepétől végéig
Richard Wagner, a nagy német zeneszerző, Friedrich Nietzsche filozófus inspirációjára, kritikus megjegyzéseket fogalmaz meg a zsidóságról és a német népre általuk leselkedő veszélyekről. Évekkel később Hitler kijelentette: "Aki meg akarja érteni a nemzetiszocializmust, ismernie kell Wagnert."

1852
Egy rabbi felesége, Harriet Beecher-Stowe megírja a Tamás bátya kunyhója című regényt. Bár soha életében nem járt Délen, ez nem akadályozta abban, hogy túlzásokkal tarkított, Dél-ellenes felhangokkal tűzdelt könyvét kiadja. 1862-ben, amikor Harriet meglátogatta Lincoln elnököt, a legendák szerint az elnök úgy üdvözölte őt, mint "a hölgyet, aki miatt ez a nagy háború kitört." Ha a könyvben foglalt propaganda igaz is lett volna, vajon hihetné-e bármely intelligens olvasó, hogy a mitikus Tamás bátya jobban élt volna Afrikában? Másfél évszázaddal később, napjainkban ugyanis a rabszolgaság még mindig létező intézmény a fekete kontinensen.

1852
Benjamin Disraeli, Nagy-Britannia zsidó miniszterelnöke alsóházi beszédében figyelmezteti Európát, hogy a zsidóság veszélyt jelent Európa konzervatív értékrendjére. Figyelmeztet arra is, hogy a titkos társaságokban, mint az Illuminátusok, feltűnően sok zsidó található. Kevesen hallgatnak rá.

Megszületik Franz Boas, a kultúrantropológia tudományának megalapozója. Munkásságáig az antropológia azt jelentette, amit ma "fizikai antropológiának" hívnak, az antropológusok a korábbi kultúrák fizikai leleteit igyekeztek magyarázni, az archeológusokkal együtt dolgozva. A kultúrantropológus ezzel szemben idegen kultúrákhoz látogat, hogy velük együtt élve tanulmányozza környezetüket. Ez a módszer természetesen sokkal több lehetőséget ad arra, hogy az antropológus a primitív kultúra azon elemeire fókuszáljon, amelyek támogatják az ő saját szociálpolitikai nézeteit. A szociológia és a pszichoanalízis mellett ez is egy kiváló példája annak, amikor a zsidók a semmiből teremtenek egy akadémikus tudományágat, ami saját érdekeiket szolgálja. Boas olyan kultúrantropológusokat képzett, mint Margaret Mead vagy Ruth Benedict. Boas egyébként azon német zsidó intellektuellek egyike volt, aki úgy érezte, lehetőségei egyre szűkülnek a Bismarck vezette, egyesülő Németországban, és Amerikába vándorolt.

1862
Ulysses S. Grant tábornok parancsot ad a zsidók kiutasítására bizonyos amerikai államokból, kártékony tevékenységük miatt. A zsidók Lincoln elnöknél tiltakoznak (mint azóta is, ha valami bajuk van), aki visszavonja a parancsot.

1870
Április 22-én az Vladimir Iljics Uljanov, későbbi nevén Lenin, a későbbi orosz forradalmár megszületik egy orosz apától és egy zsidó anyától.

1879
Február 9-én Grigorij Goldenberg forradalmár agyonlövi Kropotkint, Harkov kormányzóját. Ez a Kropotkin történetesen unokabátyja volt a hasonló nevű anarchistának.

1881
Március elsején egy Grineveszkij nevű zsidó meggyilkolja II. Sándor orosz cárt. A négy fős merénylőcsoport, Grineveszkij, Riszakov, Mihajlov és Emeljanov aznap bombákkal megpakolva hagyták el Heszja Helfman zsidó kereskedő házát. Helfmann tárolta a robbanóanyagot a merénylethez. Valamennyien a Narodnaja Volka (Népakarat) nevű marxista forradalmi csoport tagjai voltak. Az első bomba nem ölte meg II. Sándort, de a Grineveszkij által eldobott második mind a cárt, mind a merénylőt elpusztította. A Narodnaja Volja egyébként az amerikai marxista csoport, a Land and Liberty testvérszervezete volt, amelyet Mark Natanson, szintén zsidó személy alapított, Alex Berkman, hírhedt anarchista zsidó nagybátyja. A Narodnaja Volja volt a világ első modern politikai terrorista szervezete. Nem túl meglepő módon, a zsidók a mai napig azt hangoztatják, hogy a II. Sándor meggyilkolása után lezajlott zsidóellenes pogromok minden ok nélkül robbantak ki, pusztán az "oktalan és alaptalan zsidóellenes gyűlölet" miatt.

1881
Kelet-európai askenázi zsidók ezrei vándorolnak ki az Egyesült Államokba. Csak 1890 és 1900 között mintegy ötszázezren érkeznek az Újvilágba. Kevéssé ismert tény, hogy közülük sokan azonnal kommunista vagy más baloldali politikai szervezkedésbe kezdenek, mint ahogy korábban is ilyen szervezetek tagjai voltak.

1883
A zsidók megkezdik a multikulturális bevándorlás propagálását az Egyesült Államokban. Emma Lazarus zsidó költőnő megírja propagandaversét, Az új Kolosszus címmel. Ezt a verset végül egy táblán a New York-i Szabadság-szobron is elhelyezik. A vers mondanivalója az, hogy Amerikának különféle etnikai csoportok olvasztótégelyének kell lennie.

1884
Leo Pinszker ogyesszai zsidó elindítja az első nagy cionista mozgalmat, amely a zsidó nemzeti otthon létrehozását és zsidó világuralmat hirdet. Ez csak kevéssel előzi meg a bécsi Hertzl Tivadar hasonló mozgalmát.

1888
Franz Boas megírja Változó hangok című tanulmányát. Ebben elveti a kulturális relativizmus nézetének magvait, aláásva az emberi rasszok és kultúrák különbözőségének addig elfogadott tudományos és kulturális téziseit. Boas szerint az európai értékektől eltérő, primitívebb körülmények között élő kultúrák "nem annak példái, hogy mi milyenek voltunk régen, nem is retardáció vagy degeneráció példái, hanem a kultúra alternatív megnyilvánulásai, amelyek a miénkkel egyenértékűek."

1889
Április 20-án megszületik Adolf Hitler, aki mindenkinél pontosabban írta le a zsidók és befogadó nemzeteik közötti konfliktus lényegét, és a leghatékonyabb védelmet dolgozta ki a világ rendje elleni zsidó tervek (pl. a kommunizmus) ellen.

1891
Maurice de Hirsch báró, zsidó pénzember és emberbarát egész vagyonát a kelet-európai zsidók életkörülményeinek javítására ajánlja fel, amikor a romló orosz közállapotok miatt tömeges emigrációra kényszerülnek. Hirsch látomása szerint a kelet-európai zsidóknak független gazdálkodókká és kézművesekké kellene válniuk az Újvilágban. (Mintha e két tevékenységről lennének híresek.) 1891-ben New Yorkban megalapítja a Baron de Hirsch Alapítványt, amely e célt hivatott támogatni.

Emma Goldman zsidó anarchista két társával összeesküvést sző Henry Clay Frick emberbarát milliomos meggyilkolására. A merényletet Alexander Berkman hajtja végre, de kudarcot vall. Henry Clay Frick megsebesül, de túléli a támadást.

Megjegyzés Herzl Tivadar, a Cionista Világszövetség alapítójának naplójából, 1895 június 12: "Tüzeljük fel a szegény lakosságot a határok mentén azzal, hogy megtagadjuk tőlük a munkalehetőséget... Kisemmizésük és eltávolításuk során óvatosan és körültekintően kell eljárni..."

1897
Összeül az első cionista világkongresszus, Svájcban vagy Münchenben, ez a mai napig nem tisztázott. A konferencia egyetlen témája, hogy hogyan lehetne "visszaszerezni" Palesztinát.

1898
Márciusban megjelenik Mark Twain A zsidókról című esszéje a Harper's Magazine-ban. Idézetek:

"A zsidónak másik oldala is van. Elítélendő módszereket alkalmaz, bár ezzel nincs egyedül, sosem fog megszabadulni bizonyos keresztény konkurrenciától. Láthatjuk, hogy ritkán sérti meg a törvényt erőszakos bűncselekmények tekintetében. A bíróságokon inkább kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben találkozhatunk vele. Hírnevét kisebb csalásoknak, uzsorás gyakorlatának köszönheti, annak, hogy felgyújtja a saját házát, hogy biztosítási pénzhez juthasson, ügyeskedő szerződéseinek, amelyekből bármikor kihátrálhat, de partnerét körülbástyázza, és ügyes manővereiről, amelyek biztosítják neki a kényelmet és a biztonságot, de amelyekkel, mint a bíróság és az esküdtszék átlátja, ha betűjét nem is, de a törvény szellemét megsértette. Gyakran látjuk a polgári élet hűséges és hatékony hivatalnokának szerepében, de hazafiatlannak bizonyul, ha katonaként kell a zászló alá állni."

"Lehet ennek csak a fanatizmus az oka? [a zsidók iránti állandó és nem szűnő gyűlöletnek] Évekkel ezelőtt azt hittem, csaknem kizárólag ezért van, de később felismertem hibámat. Ma már az a meggyőződésem, hogy szinte semmi köze hozzá."

"Szeretnék... hivatkozni egy megjegyzésre, amit egy latin történész tett... A kereszténység még annyira új volt, hogy Róma lakói szinte még nem is hallottak róla, és keverték fogalmait. A megjegyzés lényege a következő volt: néhány keresztényt tévedésből üldöztek Rómában, mert zsidónak hitték őket. Jelentése egészen érthető. A pogányoknak semmi bajuk nem volt a keresztényekkel, de nagyon is készek voltak a zsidók üldözésére. Valamiért már akkor utálták a zsidót, amikor még azt se tudták, mifélék a keresztények. Elfogadhatjuk ezért, hogy a zsidóüldözés jóval a kereszténység előtt is létezett, és nem azzal együtt született meg? Én így gondolom."

"A gyapottermelő államokban a polgárháború után az egyszerű és nemtörődöm feketék részvényekért cserébe termeltek a fehér ültetvényeseknek. A zsidó ekkor jelent meg, üzletet nyitott az ültetvény mellett, és mindent hitelre árusított, amire a feketéknek szükségük volt. A végén, aratáskor ő lett a néger részének tulajdonosa, és részben még a jövő évinek is. A fehérek régóta megvetették a zsidót, de kérdés, hogy ezek után vajon a feketék szerették-e."

1899-től
Az amerikai zsidók megkísérlik betiltatni William Shakespeare drámáit és különböző keresztény jelképeket az egész Egyesült Államokban. Ezzel egyébként mind a mai napig próbálkoznak. Kensingtonban, Maryland államban sikerül is elérniük a Mikulás betiltását. Válaszképpen száz keresztény férfi Mikulás-jelmezben vonul végig a városon, a következő feliratú táblával: "Ha a zsidók betilthatják a Mikulást, miért nem tiltjuk ki a zsidókat?"

(Folytatjuk)